2014. május 21., szerda
Tavaly megnyerték a BMW Bike Maratont, így idén részt vettek a bajorok motoros képzésén. Győztesek élménybeszámolója.
Derék Zsolt és Puskás Zoltán a BMW Bike Maraton 2013-as rajtjánál, Balatonbogláron ismerték meg egymást. Első közös motorozásuk eredményeképpen kapásból megnyerték a túraversenyt, amelynek fődíjaként mindketten részt vehettek a BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning Alapszintű képzésén. Erről – illetve az egész sztoriról – írt élménybeszámolójukat olvashatjátok alább.
A Bike Maraton megnyerése utat nyitott a BMW tréningjére is
Az úgy volt, hogy 40 éves elmúltán rájöttem, hogy én motorozni akarok. Illetve mindig is akartam, csak addig nem volt rá pénz, vagy idő, vagy egyik sem. Aztán eljött a pillanat, amikor a dolgok szerencsésen együtt álltak és megvettem életem első nagy motorját egy Suzuki GSF 1250-et, közkeletűbb nevén, Nagy Banditot. A típussal egyébként már jó ideje szemeztem és nem is bántam meg. De ez más téma. Miután meglett a motor, elkezdtem elég intenzíven használni, a hülyék bátorságával. Bár tegyük hozzá, hogy azért nyilván volt a motorozáshoz némi affinitásom, mert elég gyorsan belejöttem és többek egybehangzó állítása szerint azért nem művelem rosszul a műfajt.
A tréningen az elmélet is a motorok mellett zajlott
Arra hamar ráébredtem, hogy a jogsi megszerzése során kapott „képzés” nagyjából mire elég: semmire. Talán csak a vizsgabiztosok lelkiismeretét megnyugtatandó van rá szükség – és mindent nem célszerű élesben, időnként komoly méretű ellenfelek között begyakorolni, ezért éltem az első adandó lehetőséggel és részt vettem egy vezetéstechnikai tréningen, amit még “Vadász” szervezett Nagykanizsán. Itt persze hamar kiderültek a hiányosságok, de egyből megismerhető volt a ‘gyógymód’ is és azt követően: ha volt rá alkalmam már magamtól is csináltam a gyakorlatokat, pláne idény kezdetkor. Közben sűrűn eljártam túrázni és közben szembesültem vele, hogy milyen sok motoros van, akik megveszik a motort, de igazából félnek tőle, nem is tudják kezelni a legegyszerűbben megoldható közlekedési helyzet is kifog rajtuk. Ők igazán a technikás üres egyeneseket kedvelik, azt is addig, amíg elérnek a találkozók helyszínére, aztán ott letámasztják a vasat és indulhat a sztorizgatás.
Bemelegítés – nagyon hasznos és nem cél nélküli
2011-ben hallottam a Honda Szallerbeck Bike Maraton folytatásának szánt Test Drive versenyről, amire rögtön beneveztünk egy barátommal, majd csapódott hozzánk egy harmadik srác is – így hármasban be is futottunk a második helyre. Innen nem volt megállás, alig vártam a következő alkalmat, ami 2013-ban jött el, de majdnem le is maradtam róla, mert nem volt társam és csak az utolsó pillanatban lett. Konkrétan a verseny napjának reggelén találkoztunk először. Mégis jó párosítás lettünk, mert ezen a versenyen már első helyezést értünk el, amivel együtt járt egy ingyenes részvétel a BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréningjén, aminek nagyon megörültem. Egyrészt mert ekkorra elég nagy híve lettem a folyamatos gyakorlásnak és már szerettem volna ismét eljutni egy komolyabb tréningre, másrészt meg a tréning ára megspórolásra került, amit később elmotorozhatok!
Megtanultuk biztos kézzel irányítani az instabil…
A tréning napját már alig vártam, mert hát több mint fél év eltelt a verseny óta, meg a szezon is éppen kezdődött, épp ideje volt egy kicsit újra formába lendülni, meg végül is ez egy olyan nap, ami végig csak a motorozásról szól. Bár a gyakorlatok nagy része már nem volt újdonság számomra, de ennek ellenére kiderült, hogy rám fért az ismétlés, mert ilyesmit nem nagyon csinál az ember túrázás közben, kijön a gyakorlatból, aztán pont akkor nem fog menni, amikor szükség lenne rá. Ellustulunk, ez az igazság. Ha jobban belegondolok, szükség lenne egy-egy ilyen “bemelegítésen” évente kétszer, de egyszer biztosan részt venni. Az egész napos tréning során, az alapoktól kezdve, mint: Hogyan üljünk a motoron? végigmentünk mindazokon a gyakorlatokon, amelyek segítenek a motor kezelését készséggé alakítani, valamint a vészhelyzetek megoldását is automatizálni, hogy ne akkor kelljen kitalálni a megoldást, amikor esetleg az életünk múlhat rajta. Mert olyankor a legritkább esetben szokott sikerülni. Az egész nap így jó hangulatban telt, kaptunk egy kiváló ebédet (tényleg!), kávét, üdítőt és egy halom jó tanácsot.
… és a stabil motort is
Egyszóval én mindenkinek ajánlom, hogy szánja rá évente legalább azt az egy napot és vegyen részt egy ilyen tréningen, garantáltan fog olyan új dolgokat hallani, tanulni, amik adott esetben a testi épségét, talán az életét mentik meg. Annál pedig semmi sem drágább.
Minden évben igyekszem a szezont egy kis bemelegítéssel kezdeni. Ha lehetőségem van egy tréning keretein belül, ha nem, akkor egy üres áruházi parkolóban való gyakorlással. Az idei szezonban nem volt kérdés melyik tréninget választom, hiszen a 2013-as évi Bike Maraton fődíjaként a BMW Motorrad képzését nyertük el a csapattársammal.
Kis sebességnél tornászni a motoron nagyon izgalmas játék
Az első tapasztalat az volt, hogy egyensúlyban volt az elméleti és a gyakorlati oktatás aránya. A második, hogy az oktatónk nem próbálta mindenféleképpen az egyes motorozási technikákat ráerőltetni a tanulókra, mint az egyetlen és elfogadható lehetőséget. Részletes magyarázatot kaptunk az egyes fogások előnyeire és hátrányaira, ezeket a tréning során kipróbálgatva mindenki a saját motorjára és motorozási szokásának megfelelően tudta alkalmazni, újragondolni. A harmadik és talán legfontosabb észrevételem, hogy rögtön visszajelzést kaptunk a feladatok végrehajtásáról és a következő körben már ennek megfelelően próbáltuk a következő gyakorlatot jobban végrehajtani. Az oktatás tematikája végig világos és logikus volt.
A járműfizika vonatkozó részeit nagyon alaposan végigbeszéltük minden feladat előtt
Számomra új volt a kezdő, bemelegítő gyakorlat, amikor láthattuk, hogy a nagy túramotorok mennyire egyensúlyban vannak. Hihetetlen, de tényleg egy ujjal egyensúlyban lehet őket tartani. Az egyensúly megtalálása volt a kulcs további feladatokban is. A lassúsági “verseny”, a szlalom és a szűk fordulók tovább növelték lépésről lépésre az önbizalmunkat. Személy szerint a leghasznosabb résznek a fékezési és kikerülési gyakorlatokat találtam. A reptér tágas bukótere és tapadós aszfaltja kiváló lehetőséget nyújtott a határok megkeresésére, feszegetésére. Kicsit demagógnak hangzik, de mindenképpen elgondolkodtató volt látni azt, hogy ideálisnak nevezhető körülmények között, a kikerülési gyakorlatra felkészülve tényleg pár kilométeres sebességkülönbségen múlik az, hogy továbbhaladunk vagy matricaként végezzük egy tereptárgyon.
Az elénk hajtó autó kikerülésénél pár centin vagy kilométer/órán élet vagy halál múlhat
A tréning során kikacsintgattam a mellettünk párhuzamosan tartott haladó tréningre. Nagyon tetszettek a nagy sebességgel végrehajtott kikerülési és fékezési gyakorlatok, hiszen ezeket hely hiányában talán csak egy reptéren lehet gyakorolni. Hasznos lenne. Hallottunk a kakucsi pályán tartott intenzív tréningről, amely tematikája alapján számomra, mint túramotorosnak ismételten hasznos lenne. Nincs mese, nyernünk kell idén is a Bike Maratonon!
Forrás: Onroad.hu
