Ez rendben is van, így több kilométert lehet megtenni egy tankolással, mint ezelőtt, de az 5,7 literes vegyes fogyasztási adat biztos, hogy nem tartható. Nekünk a teszten 8,1 liter volt a végére a kijelzőn lévő adat, de Zoli kollégánk, aki már túl van egy hosszabb teszten, egy ilyen típussal 6,9 literes fogyasztással szállt ki belőle tempós autópályázás után. Ez nem rossz érték, ha azt vesszük, hogy mekkora gép ez.
A filmen is ő mondja el a tapasztalatait:

A benzinmotoros változatot nem volt alkalmunk kipróbálni, de nem is hiszem, hogy nagyon labdába rúghatna gazdaságosság terén a dízel változatokkal. A súly-lőerő arányban ez a crossover a legjobb a kategóriában, hiszen csak a régi modell előzi meg ebben, amelynek a súlyából majd két mázsát faragtak az új modellen. A régi azonban erősebb volt, de a 150 lóerő és 380Nm elég ebbe az új karosszériába, én nem is kívántam volna többet. Ha kell, jól lehet vele előzni. Azonban nagyon nagy a különbség az automata és a kézi váltós típusok között.

Számomra érthetetlen, hogy miért nem kerülhettek be olyan extrák a kézi váltósba, mint a távolságkövető tempomat (mondjuk ha az a magyarázat, hogy azért, mert nem tudná állóra fékezni az autót baj esetén, mint az automatát, akkor megértem), vagy legalább azt láthatnánk a kijelzőn, hogy mekkora sebességet rögzítettünk épp, illetve a gazdaságos vezetés kis levélkéi is hiányoznak a műszerfalról. Viszont jó hír, hogy az ECO mód bekapcsolása mellett is van elég erő az autóban, így ha környezettudatosan autózunk, akkor sem kell attól félni, hogy pl. egy előzésnél nem férünk vissza a sorba.

Ilyen kép fogadja a vezetőt.

Az automata váltós viszont olyan szolgáltatásokat kínál, amit kár lenne kihagyni, ha már kiadunk ennyi pénzt egy autóért. Főleg biztonsági és kényelmi extrákról van szó, de ezeket érdemes is manapság megvásárolni, hiszen nagyon sokat jelentenek mind biztonságban, mind kényelemben.

Hét légzsák szériában figyel az autóban, az adaptív tempomat (ACC) és az ütközés hatását mérséklő rendszer (FCM) is megér egy-egy misét… E két utóbbi közös munkájának köszönhetően ha elbambulnánk, az autót teljes biztonsággal meg tudja állítani, ha az előttünk lévő autó vészfékezésre kényszerülne. Arra is kapunk figyelmeztető jelzést, ha esetleg menet közben elhagyjuk a sávot (LDW), de ez él a kézi váltós verzióban is.

A nagyméretű érintőkijelzőn a GPS információk az audioberendezés adatai és az autó paraméterei követhető nyomon

Ezek főleg országúton jönnek jól, a terepen viszont ott a hibátlan hajtáslánc. Az elektronikusan vezérelt négykerékhajtás bármilyen úton a lehető legtökéletesebb tapadást biztosítja. Háromféle állítási lehetőségünk van: 4WD ECO, 4WD AUTO és 4WD LOCK. Ezek közül mindenki megtalálja a megfelelőt, ezt a Mitsubishi majd 20 éves versenytapasztalata is garantálja.

Az utastérről azt hallani, hogy prémiumkategóriás anyagok felhasználásával készült, de azért lássuk be, ez egy tömegcikk, nem egy Rolls Royce, ehhez képest az anyaghasználat tényleg jó. Az illesztések is rendben vannak, egy valami zavart csak az utastérben, a kívülről beszűrődő zajok, amelyek ugye egy prémiumnak szánt autóban nincsenek.

Példás karosszéria merevség. Még ilyenkor is hibátlanul nyitható az összes ajtó.

Az utastér remekül variálható, elegendő hely van benne 5 felnőttnek is, ha viszont többen utaznánk rövid távra, arra is van lehetőség: a csomagtér padlójából két pótülést is be lehet hajtogatni a harmadik sorba.

Említést érdemel még a középkonzol, ahol a Rockford Fosgate audiórendszer érintőképernyőjén választhatunk a navigáció, az autó paraméterei és a rengeteg funkció közül. Ezen a kijelzőn a színek is rendben vannak, nincs karácsonyi hangulat tőle az autóban – kék, szürke és zöld árnyalatok dominálnak rajta. Az új Outlanderrel valami új is elkezdődik a Mitsubishi életében, hiszen ennek az alapjaira már elkészült a Plug in Hybrid EV is, amelyről gyári leírást alább olvashattok.

A hátsó kerék ennyivel beljebb fordul az íven

A csomagtartó hatalmas és két tartalék ülést is rejt a padlózata

Forrás: Tesztauto.hu