2014. február 12., szerda
A Hero nemrég rukkolt elő egy meghökkentő külsejű és szokatlan műszaki tartalmú robogóval, az RNT-vel. Az indiai gyártó azonban nem áll le: az amerikai Erik Buell Racinggel kötött házasságbólszülető két új modell mellett egy futurisztikus géppel is készülnek.
Tavaly októberben az EBR már bemutatta az első, nagyrészt indiai pénzből készült Buellt, az 1190RX-et. Most pedig itt az első olyan Hero, melynek tervezésébe az amerikai márka mérnökei is besegítetek. A HXR 250R-t elsősorban a fejlődő piacokra szánják, ahol a viszonylag kis hengerűrtartalmú, 100-300 köbcentis motorkerékpárok kimondottan népszerűek – ilyen többek közt a hazai piacuk, India is. A kis sportmotor 139 kilogrammos súlyához 31 lóerős teljesítmény társul. AKTM RC-sorozatának legnagyobb tagjától tehát elmarad, a Honda CBR250R-rel, illetve CBR300R-relazonban felveheti a versenyt. A dolog érdekessége, hogy a Hero korábban éppen a Honda partnere volt, 2010-ben azonban elváltak a két gyártó útjai.
A HXR 250R látszólag már teljesen kész, a sorozatgyártásra is érett modell. Az indiaiak emellett azonban két új tanulmányt is bemutattak a közelmúltban. Ezek közül a Hastur 620 egy egészen dögös, leginkább talán a KTM Duke-okra és az új Kawasaki Z1000-re emlékeztető meztelen gép. 81 lóerős sorkettese 160 kilogrammot mozgat – ezek alapján a 690-es Duke-kal és a Yamaha MT-07-esével játszik egy ligában. Azt egyelőre nem tudni, mikor kerülhet gyártásba a Hastur. Az azonban már sejthető, hogy nem csupán egy indiai belpiacos modell lesz belőle, hanem az európai piacra és az Egyesült Államokba is juthat belőle.
A hagyományosabbnak mondható gépek mellett kimondottan futurisztikusnak hat az iON Concept, melyben új típusú, lítium-levegő akkumulátort és üzemanyagcellát alkalmaznának. További különlegessége a tanulmánynak, hogy a megszokott gázmarkolat helyett az ujjainkkal működtethető „ravaszt” helyeztek el a markolaton. Az M-link futómű is egy egészen szokatlan megoldást tartogat. A magnetoreológiai csillapítás azt jelenti, hogy a lengéscsillapítót olyan folyadékkal töltötték fel, mely elektromosság hatására változtatja viszkozitását. Az áram erősségét szenzorok segítségével szabályozzák, így a futómű mindig az útviszonyokhoz igazodik.
A meghökkentő Herónak mindössze öt másodpercre lenne szüksége a 0-100-as sprinthez, végsebessége pedig 160 km/h körül alakulna. A teljesítményadatok mellett a 300 kilométeres hatótáv is igen meggyőzően hangzik. Az iON-nal kapcsolatos elképzelések persze igen merésznek tűnnek. Nemcsak a formaterv, hanem a tanulmányhoz megálmodott technika is a távolabbi jövőbe mutat. Az indiaiaknak minden bizonnyal jó pár évre szükségük lesz, ha megbízhatóan működő iON-t akarnak piacra dobni.
